|
És válnunk kellett, két fehér dereglye
Vitt minket messze kétfelé,
Mint mikor elveszti egymást az arcon
Két együtt indult könnycsepp melegje.
A két hajó már várt a partnál
Tiéd elsőnek evez el,
Enyém egy szigetet hajóz körül még.
Vajjon most bánó szóval midnek nevezel?
Ki mint az égen felhős oldal
Fekete holdárny ül a holddal
Ülök a bús hajófedélen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Köd szürkül...
Köd szürkül a tegnapi rózsa helyén,
Eltünnek a...
» Észrevétlenül
Látod, már nem is veszlek észre,
úgy...
» Az el-hagyattatott
Hagygy-fel, ó bús szivem! az aggódással!
Nints...
» Szakits, feledj!
Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a...
» Emlékül
Ha létem elhervasztja a halál,
Emlékezzél reá,...
» A meg-nem-született bölcshöz
Ajkad kapaszkodik szavamba
Ujjad bizsereg...
|
