|
Nem hivtam én, és mégis megjelent
Hivatlanul, az Isten tudja mért,
Velem volt álmaimban szüntelen,
S ha ébren voltam, mindenütt kisért.
Most már marasztom, s mégis távozik,
Lassan a mult ködébe elmerül;
A boldogság is elrepül vele,
S ki tudja? vissza hogy mikor kerül...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Válás
Ha válsz, hogyan kacagjon a szerelmed,
hogyan...
» Harminc év után
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi...
» Téged az én szivem soha el nem feled...
Téged az én szivem soha el nem feled,
Mégse...
» Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor...
|
