|
Nincs szavam, édesem,
pedig be bőven áradt!
Boldog vagyok, de félelem
ver bennem újra sátrat.
A szívem mért remeg,
s mért akar újra fájni?
Könnyeim mért fénylenek,
mint hazám orgonafái?
Révületek... Tenger moraja.
Nagy, néma éj ez.
És a Warum - Schumann dala,
s a hangod: "Édes!"...
S kellett-é ez a fájdalom
- mert egyikünk se boldog -,
ha oly nagy hatalom
két kéz, mely összefonódott? -
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vége
Mind kikísértük,
elment a vendég;
szavuk a...
» A folyón
A nő felé, kit oly nagyon szerettem
és nem...
» Harminc év után
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi...
» Válás
Ha válsz, hogyan kacagjon a szerelmed,
hogyan...
» Téged az én szivem soha el nem feled...
Téged az én szivem soha el nem feled,
Mégse...
» Eddig volt, tovább nincs...
Eddig volt, tovább nincs,
Szerelmemnek...
» Nincs már
Nincs már bennem indulat ellened,
se érted,...
» Tudod, hogy nincs bocsánat
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a...
» Czidli
Dámon, hát csak elfelejted,
férjfi esküvésidet?
...
» A sziv s a szem
A szív érez, a szem kutat,
Szép lány...
» Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor...
» Ablakom
Egy időben ablakomra
Mindennap korán,
Ketten...
» Utóhang
Mint nap derült reám
Arcád, felhőtelen...
» Árnyak az erdőn
Szavaid: a fák ezüst csengői
Bágyadtan hullnak,...
» Tévedtem és tévedve
Tévedtem és tévedve
Láttalak,
Te, legkivántatób...
» A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás...
» Ne menj el
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz,...
» Mégis...
E bánatot magammal hurcolom,
Ez ódon poggyász...
|
