|
Mind kikísértük,
elment a vendég;
szavuk a szellők
már elkeverték.
Most tompa csend van,
hol énekeltél.
Sötét a kert lenn,
sötét az erkély.
Rövid akkord volt,
egy kósza ábránd!
Vendég, ki jött és -
aztán tovább állt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A sziv s a szem
A szív érez, a szem kutat,
Szép lány...
» Harminc év után
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi...
» Árnyak az erdőn
Szavaid: a fák ezüst csengői
Bágyadtan hullnak,...
» Ablakom
Egy időben ablakomra
Mindennap korán,
Ketten...
» Utóhang
Mint nap derült reám
Arcád, felhőtelen...
» A folyón
A nő felé, kit oly nagyon szerettem
és nem...
|
