|
Nem volt az végbúcsúnk, midőn utóljára
Ridegen nyújtottad felém kis kezed...
Nem volt az búcsúcsók, mikor megcsókoltam
S remegve suttogám: "Ég legyen veled!"...
Nem az volt végbúcsúnk, midőn messze járva
Utólszor intél a vonatból felém...
Nem volt az búcsúcsók, a mit én intettem
Utánad, mig ottan álltam s könyezém!
Hanem ma véletlen, emlékeim között
Kerestem, kutattam, hogy mit — nem tudom —
S reá találtam egy száraz rózsaszálra...
— Tőled kaptam egy szép nyári alkonyon —
S mikor rátaláltam megcsókoltam százszor...
Aztán ráborulva sirtam csendesen...
Ez volt a végbúcsúnk, ez volt búcsúcsókunk
— Nem, nem az a többi — hűtlen kedvesem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerettelek
Szerettelek téged
Hajnalhasadáskor, -
Harmatos...
» Kis női csukák
Most elbocsátlak, kis női csukák.
Falánk...
» Kisirtam könnyeim...
Kisirtam könnyeim,
Kiontám vérem,
Ifju...
» Búcsú
Szavainkat már elszórtuk az utcán, kedvesem,
és...
» Emlék-áldozat
Büszke gonddal ápolt kert virágait ha
Dallal...
» Ha válni kell
Ha válni kell, váljunk el,
Úgy mint két...
» Észrevétlenül
Látod, már nem is veszlek észre,
úgy...
» Utolsó vers
Milyen gyönyörrel szedtem eddig
Rímekbe a...
|
