|
Mint a' sziv túlvilágának
Megfoghatatlan tündére:
Titkos ábránd fátyolában
Száll az életnek földére
A' szerelem... és hitünk lesz,
És viseljük a' keresztet,
Melyre vágyaink hóhéra,
Mint egy mártyrt, megfeszittett;
'S megadással megyünk érte
Vérző szivvel a' halálra, -
'S nem tudjuk: jó, vagy rosz angyal,
'S mennybe visz, vagy kárhozatra!?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Elpanaszlom a szomorufűzfának...
Elpanaszlom a szomorufűzfának:
Fáj a szivem,...
» Magyar költő a XVI. században
Hajnalban a mezők füve harmatozik;
nap kél;...
» Valakiért
Fáj a szívem: mondjam ki? Jaj,
hogy fáj...
» Azt mondják..
Azt mondják, nincs szívem,
- Igazuk van...
» Kötődés
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben...
» Elmondom, mit eddig...
Elmondom, mit eddig
Rejtve tartogattam,
Mint...
|
