Barna lánynak bús a szíve,
Könnyektől ázik két szeme.
Fájdalmában hova legyen,
Virágos kertjébe megyen.
Éppen akkor harmatozott,
Mikor Sarlott sétálgatott.
A virágok virágoztak,
Gyöngyharmattól szép színt kaptak.
Mikor rózsához sétállott,
Ott egy szelíd hangot hallott;
Szól a rózsa: "Törj le engem,
Hadd viruljak hómelleden"
De a leány némán nyögdell,
Neki piros rózsa nem kell.
A szemérmes kék viola:
"Szakassz le engem" - így szóla.
De a leány reá tekint,
Nem szól, csak bús könnyeket hint.
Szól a szegfű: "Én szép vagyok;
Kedvesen is illatozok.
Kötözgess engem füzérre,
Szeretődnek örömére".
Megáll Sarlott s imígy szóla:
A szegfű is hogy bosszintja;
Azért szegfűt én nem szedek,
Mert szeretőt nem ismerek!...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Süllyedni kell Milyen szép volt fehér kezed,
milyen...
» Búcsú A sárga lomb megreszket,
levél hull, jön a dér....
» Ámelihez Veled való múlatásom
Táplálta életemet,
Tőled...
» Utóhang 1
Az én tragédiám rövid volt,
szenvedtem,...
» Tudd meg Tudd meg, én Neked fájni akarok,
emlék akarok...
» "Nézd meg az anyját..." "Nézd meg az anyját, s vedd feleségűl a viruló...
» Fehér leányszoba Már két hete udvarlok Alkippének
fehér...
» Így gondolok rád... Nincs zene miről ne jutnál eszembe.
Nincs vers,...
» Idomítgató Szelíd szerettem volna lenni,
mint margaréták...
» Szép a' leány Szép a' leány, midőn szemén
Szerelmi tűz...
» Eső Az eső magasról jön
és halkan fürdeti a...
» Két szív között A szív forrong, lázad - de vár is...
Látod,...
|