|
1
Az én tragédiám rövid volt,
szenvedtem, álmodtam sokat;
hová tekinték, tárt karokkal,
márványhideg kebel fogadt.
Egy gúnymosoly lecsillapítá
lázongó érzeményimet,
és most szivem, mint befagyott tó,
hullámtalan, nyugodt, hideg...
2
Te, aki folyton lázban égtél,
s körülvett taps, parfüm, kacaj,
halvány, fehér, hideg leányzó -
tudod-e, mi a jaj?
Te, akit oly dőrén magasztal
a tettető, mázos-szavú,
érzed, mi sok szív vérzik érted -
tudod-e, mi a bú?
Te, ki sosem voltál magadban,
ha a sötét éj árnya jön,
vonaglasz-e a hószín ágyon -
tudod-e, mi a könny?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Barna leány
Barna lánynak bús a szíve,
Könnyektől ázik két...
» Ámelihez
Veled való múlatásom
Táplálta életemet,
Tőled...
» Süllyedni kell
Milyen szép volt fehér kezed,
milyen...
» Búcsú
A sárga lomb megreszket,
levél hull, jön a dér....
» Mindig csak Neked
Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig...
» Dal
Amíg te nem szűnsz
Szeretni engem,
A bú is...
» Hulló könnyek
Ok nélkül hull könnyem
szívem fásult , beteg...
» Évfordulón
Gyere, édes feleségem,
Simogasd meg a hajam...
» Megtért bűnös
Lányka, midőn alvál, csókot rablék ajakidról;
Kí...
» Vallomás
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
» Várlak
Éjfél van, és én még nem alszom.
Hallgatom a...
» Mi volna ..
Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
–...
» Szerelem, nyomorúság
Keress valamit.
Én is keresek
egy nekem...
|
