Árva madár, nincs szállása, tanyája,
Kósza betyár csak lézeng a világba;
Ágról ágra szegény bujdosó madár,
S egy tanyáról más tanyára a betyár.
Betyár lettem, senki fia nem vagyok,
Éjjel-nappal a pusztán barangolok;
Nem vár reám örvendező szív, lélek,
De átkoznak, ahová csak betérek.
Nincs én nékem édes apám, se anyám,
Se szeretőm, pedig az is volt talán;
Hej de mért is gondolok rá, de mért is,
Felejtsem el azt a hűtlen nevét is.
Ritka idő, hogy valamit aludnám,
De ha alszom, királyi a nyoszolyám,
Derekaljam puha pázsit, zöld halom,
S csillagos ég, mennyország a takaróm.
Tudom én, hogy nem lesz ennek jó vége,
Tudom én, hogy jutok hóhér kezére,
De ha még ma akasztanak se bánom,
Úgy sincs semmi örömem e világon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A magány Egy erős szellem terjesztette szét
A hegyek...
» Álmodni jövök Lassan lehull az esti csönd,
Egy csillag gyúl...
» Életút Útnak látszik, de szörnyű árok.
Feneke nincs,...
» Szanatóriumi elégia Az éjjel, hogy szivem zakatolt szakadatlan,
s...
» Elhagyatottság Elhagytak, de ugyan ki is jönne hozzám?
Messze,...
» Árva madár... Árva madár tévelyeg a magasban -
Én istenem,...
» Szememet lehúnyom Szememet lehúnyom. Nem mintha aludnám,
csak...
» Vasuti történet Csöpp állomás, kis kert előtte,
A kertben...
» Ha ősz leszel s öreg Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a...
» A bokréta elhervadott A bokréta elhervadott,
Leveleit emlékkönyvbe...
» A szerelmes lány Így igaz, vágyom utánad. Ejtem,
elvesztem...
|