|
Milyen szép volt fehér kezed,
milyen feledtető-meleg!
Hogyha nézlek behunyt szemekkel,
sötét álomból ébredek fel.
Hogy égtél: mint a gyertyaláng
merengő költők asztalán!
Ezen a lángon csüngtem én,
ezt a lángot követtem én!
Csak egy gyötört: honnan világít
az élet itt: a föld alól?
Vagy nem is él, csak puszta árnyék
s hideg hazája fent a Hold?
Ha él e láng és teste van,
minek követni hasztalan?
De ha nem él, csak fénye ül meg,
oh hát miért nem semmisül meg?
Már itt az ősz, az álmodó,
lágy színeket varázsoló,
felejthetetlen képeket...
S érzem, beteg vagyok, beteg.
Engem nem gyógyít meg soha
a tavaszi Nap ostora,
hiába nézem őzikék
ártatlanul nyíló szemét...
Érzem, süllyedni kell nekem,
itthagyni fájó életem,
a parton hagyni mint ruhát
s süllyedni századokon át.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ámelihez
Veled való múlatásom
Táplálta életemet,
Tőled...
» Búcsú
A sárga lomb megreszket,
levél hull, jön a dér....
» Utóhang
1
Az én tragédiám rövid volt,
szenvedtem,...
» Barna leány
Barna lánynak bús a szíve,
Könnyektől ázik két...
» Lillimhez
Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Haragszom rád
Haragszom rád, mert fürtöd fekete,
Haragszom...
» Tudod, hogy nincs bocsánat
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a...
» Kár volna értted
Futó sorból rontva kidőlten,
Nem is vagyok...
» Búcsú a szerelemtől
Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon;
megtaga...
» Nem fáj
Kedvelek valakit -
Most nincsen itt.
Nem baj
...
» Mágia
Mikor jöttél, én már senkit se vártam,
asztalomo...
» Árva madár...
Árva madár tévelyeg a magasban -
Én istenem,...
» Ne kínozz közönyöddel
Ne kinozz közönyöddel engem,
se az éveimet ne...
|
