Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S lelkemben halkan fuvoláz a vágy.
Mint ifju pásztor künn a messzi réten
Subáján fekve méláz fényes égen
S kezében búsan sírdogál a nád.
Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S már fenyves szívem zöldje nem örök.
Galambok álma, minek jössz elébem?
Forró csöppekben gurulnak az égen
S arcomba hullnak a csillagkörök.
Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S a vér agyamban zúgva dübörög.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Felcserélt szenvedélyek Fájó, nehéz az olyan szerelem,
amit nemcsak a...
» Feleselő Tudod, hogy mi a szerelem?
- hogy vele igen -...
» Ányós Nappal nem tudlak siratni,
Akkor minden vád...
» Rólad beszélek mindig A teremtés sötét barázdái fájnak
énbennem s Te...
» Én régi mátkám Csupa rom és romlás a multunk
S te voltál...
» Gyűlöllek Gyűlöllek téged – s ez a gyűlölet
azé, ki alul...
|