|
Ne mondd e szót ki: szerelem.
Ne mondd! Az íze fáj nekem,
Ugy muljon el most hangtalan
A csókos alkony. Daltalan.
A dal szivemig most nem ér.
Az ingem tája csupa vér
És csupa seb és kín és folt...
A szerelem most vak és holt.
De mondd e szót ki: temető...
Ő a leghívebb szerető,
A keze lágy és hűs selyem.
Ne mondd e szót ki: szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Én a szívemet...
Én a szívemet szétszakítottam:
ahány darabja,...
» Ányós
Nappal nem tudlak siratni,
Akkor minden vád...
» Idomítgató
Szelíd szerettem volna lenni,
mint margaréták...
» XIII. szonett
Bár magadé volnál! de az, szerelmem,
Addig...
» Gyűlöllek
Gyűlöllek téged – s ez a gyűlölet
azé, ki alul...
|
