Én a szívemet szétszakítottam:
ahány darabja, annyifele van.
Én azt gondoltam, hogy ezt így lehet
és csorbát nem szenved a szeretet.
Hittem, hogy minden darab új egész
s akit szeret, azért mindenre kész.
Mindenre kész, - de ah, - erőtelen
e balga, szétforgácsolt szerelem.
Ez a tudat éget, mint a kereszt
én Istenem, nem így akartam ezt.
Nem így: kapni más lelke aranyát
s cserébe tarka rongyot adni át.
Arany lélekkapun menni által
s fizetni pár színes szóvirággal.
Egyformának lenni mindenkihez:
emberfeletti nagy szív kell ehhez.
Én a szívemet szétszakítottam
ahány darabja, annyifele van.
Pár rongydarab jutott mindenkinek
és nem jutott az egész senkinek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Idomítgató Szelíd szerettem volna lenni,
mint margaréták...
» Sirhatnék Sírhatnék... Élted késő alkonyatán
Gonoszul...
» Féltés A bezárt Danaét érctorony és acél-
Závárok s...
» A szemed Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S...
» Haragban Ráztál is, mint csörgőt a gyermek,
óvtál is,...
» Ne mondd e szót Ne mondd e szót ki: szerelem.
Ne mondd! Az íze...
» A reggel langyos és arany fényében úszva A reggel langyos és arany fényében úszva,
harmat...
» Az esküvő Szerelmes Esküszöm tenéked, Laura!
esküszöm, hogy nem...
» Én régi mátkám Csupa rom és romlás a multunk
S te voltál...
|