Én a szívemet szétszakítottam:
ahány darabja, annyifele van.
Én azt gondoltam, hogy ezt így lehet
és csorbát nem szenved a szeretet.
Hittem, hogy minden darab új egész
s akit szeret, azért mindenre kész.
Mindenre kész, - de ah, - erőtelen
e balga, szétforgácsolt szerelem.
Ez a tudat éget, mint a kereszt
én Istenem, nem így akartam ezt.
Nem így: kapni más lelke aranyát
s cserébe tarka rongyot adni át.
Arany lélekkapun menni által
s fizetni pár színes szóvirággal.
Egyformának lenni mindenkihez:
emberfeletti nagy szív kell ehhez.
Én a szívemet szétszakítottam
ahány darabja, annyifele van.
Pár rongydarab jutott mindenkinek
és nem jutott az egész senkinek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ányós Nappal nem tudlak siratni,
Akkor minden vád...
» Én régi mátkám Csupa rom és romlás a multunk
S te voltál...
» XIII. szonett Bár magadé volnál! de az, szerelmem,
Addig...
» Rólad beszélek mindig A teremtés sötét barázdái fájnak
énbennem s Te...
» A szemed Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S...
» Feleselő Tudod, hogy mi a szerelem?
- hogy vele igen -...
» Hagyj, ne fürkéssz Hagyj, ne fürkéssz, hiába fáradsz:
van éj,...
» Az esküvő Szerelmes Esküszöm tenéked, Laura!
esküszöm, hogy nem...
» Féltés A bezárt Danaét érctorony és acél-
Závárok s...
|