|
A szív forrong, lázad - de vár is...
Látod, hogy eljött ez a nyár is...
Hallod-e, hallod-e, kedves?
Fogd le a szíved, zárd le a szádat.
A nyár a fénybe hullott alázat.
Csitt, csitt... Légy engedelmes...
Forró a szél, hozzád nem enged. -
Köztünk a mély jázminlehellet...
Érzed-e, érzed-e, drága?
Az úton százszor elakadnak,
akik egymás felé rohannak,
nézve a hold sugarába...
Két szív suhan... S történjen bármi;
oly szép: nem remélni, de várni...
A száj ég, a szem szöge nedves...
Egy nap, egy perc egyszer majd hírt hoz...
Közeledünk... a csókhoz?... a sírhoz?...
Ki tudja, ki tudja, kedves...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha félelem fog el
Ha félelem fog el, hogy meghalok
s nem aratom...
» A te szemed...
A te szemed, a te szíved
Aranyos nap, rózsa...
» Te Ő Én
Te csak a piruló hajnalt imádod, magam
az éjt...
» Nem mehetek hozzád
Szép nyár van ott?
Itt nyara van minden...
» Lennék én folyóvíz...
Lennék én folyóvíz,
Hegyi folyam árja,
Ki...
» Az emlékezethez
Zengő madár az elszáradt ágon,
Harmatcsepp a...
» De jó annak...
De jó annak, aki senkit
Nem szeret,
Mosolyoghat...
» Az apáca
Láng emészti keblemet
Láng, nem mondható,
Szenv...
» Titkos bú
Homályos bánat dúlja lelkemet,
Talán újulnak...
» Szerelem és fájdalom...
Szerelem és fájdalom beh egyek!
Szerelemnek...
» A csermelyhez
Oh, csermely, arra térsz, látom,
Csendes...
|
