|
Minek tépted össze az én hű szivemet!
Minek szórtad szét, mint a rózsalevelet!
Még összetépve is nevedet sohajtja,
Még széjjelszórva is szerelmét susogja.
Hullatsz még utána keserű könyeket.
Összeszednéd még te eltépett szivemet.
De hol találod meg ezen a világon?
Kit a szélnek szárnyán, kit a tüskeágon.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Népdalok a kornak
I
Úgy ég a tűz, ha lobog,
Úgy élek én, ha...
» Hazudj és kábits!
Hazudj és kábíts! Kell ez nékem.
És néked...
» Mindig...
Mindig reménytelen volt a szerelmem,
Mindig...
» Szerelmes kiszólás
Kegyetlen bánat marja meg szivét,
Mosolygó,...
» Csak ne mosolyognál...
Csak ne mosolyognál
Rám oly édesen,
Hogy...
|
