|
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Valamit -
Mikor a kezem
A rózsafáról
Egy szirmot halkan
Leszakít,
Mikor átrezeg
Egy síró dallam
Finom húrjain
A zongorának;
Mikor szívemben
Harcokat vívnak
Hatalmas fénnyel
Hatalmas árnyak:
Mikor a szó
Mire se jó,
Mikor szemem egy
Ártatlan fényű
Szempárba mélyed;
Mikor álmodom
S messzire elhagy
A fájó élet;
Mikor ujjongva
Nevet a kék ég,
S a szellő mégis
Ezer zizegő
Halott levélkét
Takarít -
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Valamit.
S akkor előttem
Áll a nagy titok,
Amelynek soha
Nyomára jönni
Nem birok:
Miért nem szabad
Azt a sejtelmes
Suttogó halált,
Letépett szirmot
Szavakba szednem?
Miért nem lehet
Azt az örökös
Borongó, ködös
Szomorú álmot
Papírra vetnem?
Miért nem tudom
Azt a pillantást
Azt a sóhajtó,
Méla akkordot,
Mit a futó perc
Szárnyára kapván
Régen elhordott, -
Megrögzíteni,
S aztán őrizni
Örökre, csendben?
Az a sok síró
Ábrándos érzés
Miért nem ülhet
Miért nem gyülhet
Lelkem mélyére
S nem tömörülhet
Dalokká bennem?
Vagy ha már róluk
Dalt nem is zengek,
Miért nem tudom
Tudtokra adni
Csupán azoknak,
Kiket szeretek,
S akik szeretnek?
Nem mondom: szóval,
Csak egy mélységes
Szempillantással,
Egy fénylő könnyel,
Egy sóhajtással, -
S csupán ők tudnák,
Hogy mit jelent
Ez a rejtélyes
Titkos beszéd. . .
Így volna édes,
Így volna szent,
Így volna szép!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» XVIII. szonett
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te...
» Napfény és szerelem
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Szerelem
Már oly édes, oly vonzó, zsongató
volt egy-egy...
» Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» A nagy harangjáték
Életet keresek
S köröttem a szívek: csupa...
» Asztmás vasárnap
A környéken harmonika,
koronként könnyel...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» Szerelem
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s...
» A hatodik szonett
Mikor - egy éve - rajtad csüggni kezdtem
túl...
» Szerelemhez
Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a...
» Csalóka álom
Harmatos fűben gyöngyöt láttam,
Álmomban újra...
» Tűz és viz
Egy tűz van csak erős, és egy víz árja...
» Nem dicsőség...
Nem dicsőség, amiért epedve
Nyújtja szomjas...
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» Tegnap anyám előtt dicsértelek
Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
hogy ne...
» Álmatlan éjjen
Benn a szivben valaki kalapál;
Vékony vésővel...
» Az én szemeim
Az én szemeim vének és vakok,
a te szemeddel...
|
