Benn a szivben valaki kalapál;
Vékony vésővel betüket vés a falba,
Nem látott arcokat, nem ismert figurákat:
Verejték-folyós homlokot balra,
Jobbra: széntüzű, kénvirágú fákat,
Csak egyre vés, női hajat pipál.
A kalapács benn mindent összetör:
Egy kék nézés porcellánszobrocskáját,
Egy régi csók könnyszagú csorba üstjét,
Néhány kicsi öröm olcsó ezüstjét;
A szivfalról búsan lehullanak
Az emlékek fakult himzései...
S a falba a rejtelmes kalapács
A vésőt egyre mélyebben veri.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes vers Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll...
» Add a kezed Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú...
» Féltett boldogság Boldogságommal nem dicsekszem,
bár ajkamon...
» A szerelmesek Holdja Makulátlan az ég
S ragyognia kéne a Holdnak.
De...
» A kedveshez Emeld szived a csillagok fölé:
Szunyogdöngés...
» Sötét és fényes szerelem A Gondolkodó guggol forró üstök
lábánál és füst...
|