|
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még mondani akartam valamit.
Talán csak azt, hogy ne félj
egy napon, meglásd
mégiscsak kitavaszodik.
S még az jutott eszembe most
szivem, hogy egymásnak
mi tán sosem hazudtunk
csupán egyikünk sem tudott soha
bár egyetlenegy olyan igazságot
ami az lett volna a másiknak is.
Most pedig az jutott eszembe, drágám,
hogy egy verset készültem írni néked
— mióta már! — de valamiképp mindíg elmaradt.
Igen, verset készültem írni arról,
hogy — bármi történt is — tudod a végén
tudod a dolgok végén egy napon
(majd ott a fontoskodó gyászmenetben)
mégis csupán ketten leszünk
akik pontosan fogjuk tudni, hogy ki is,
hogy tulajdonképp ki is volt a másik?
S még az: ha van úgy,
hogy nem te vagy az eszembe
olyankor én már semmire sem gondolok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tudjátok-e
Tudjátok-e, a szerelem mit ér,
s hogy...
» Könyörgés a kedvesért
Te segítsd, Uram
bocsásd meg érte szívem...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
» Szerelemhez
Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a...
» Szerelem
Hol mint kígyó, lopakodik,
bűvöl-bájol,...
» A nagy harangjáték
Életet keresek
S köröttem a szívek: csupa...
» Keserű élet, édes szerelem
Másnak szívem mindig jót kivánt,
S engem mégis...
» Az Ezeregyéjszaka meséiből
Ó, jaj, szegény pilláim álma elveszett,
Add...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» Virágos ág ...
Virágos ág az asszony élete
tavasszal könnyű...
» Tétova óda
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem...
» Asztmás vasárnap
A környéken harmonika,
koronként könnyel...
|
