|
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még mondani akartam valamit.
Talán csak azt, hogy ne félj
egy napon, meglásd
mégiscsak kitavaszodik.
S még az jutott eszembe most
szivem, hogy egymásnak
mi tán sosem hazudtunk
csupán egyikünk sem tudott soha
bár egyetlenegy olyan igazságot
ami az lett volna a másiknak is.
Most pedig az jutott eszembe, drágám,
hogy egy verset készültem írni néked
— mióta már! — de valamiképp mindíg elmaradt.
Igen, verset készültem írni arról,
hogy — bármi történt is — tudod a végén
tudod a dolgok végén egy napon
(majd ott a fontoskodó gyászmenetben)
mégis csupán ketten leszünk
akik pontosan fogjuk tudni, hogy ki is,
hogy tulajdonképp ki is volt a másik?
S még az: ha van úgy,
hogy nem te vagy az eszembe
olyankor én már semmire sem gondolok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A tavasz
A tavasz rózsás keblét kitárva,
Száll alá...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Ha ősz leszel s öreg
Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a...
» Szerelmes vers
Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll...
» 21. portugál szonett - Mondd újra
Mondd, újra mondd, és még egyszer - s...
» A kedveshez
Emeld szived a csillagok fölé:
Szunyogdöngés...
» Tegnap anyám előtt dicsértelek
Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
hogy ne...
» Keserű élet, édes szerelem
Másnak szívem mindig jót kivánt,
S engem mégis...
» Ne menj el
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz,...
» Babona, varázs
Nem szánom én az ostobát,
kinek üres a mennyek...
» Decrescendo
Szonettek, lányai a fáradt örömeknek,
Óh élő...
» A hatodik szonett
Mikor - egy éve - rajtad csüggni kezdtem
túl...
» Kupídó
Én balgatag nevettem
A kézives Kupídót:
E kis...
|
