|
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még mondani akartam valamit.
Talán csak azt, hogy ne félj
egy napon, meglásd
mégiscsak kitavaszodik.
S még az jutott eszembe most
szivem, hogy egymásnak
mi tán sosem hazudtunk
csupán egyikünk sem tudott soha
bár egyetlenegy olyan igazságot
ami az lett volna a másiknak is.
Most pedig az jutott eszembe, drágám,
hogy egy verset készültem írni néked
— mióta már! — de valamiképp mindíg elmaradt.
Igen, verset készültem írni arról,
hogy — bármi történt is — tudod a végén
tudod a dolgok végén egy napon
(majd ott a fontoskodó gyászmenetben)
mégis csupán ketten leszünk
akik pontosan fogjuk tudni, hogy ki is,
hogy tulajdonképp ki is volt a másik?
S még az: ha van úgy,
hogy nem te vagy az eszembe
olyankor én már semmire sem gondolok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Kopogtatás nélkül
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz...
» Napfény és szerelem
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Szerelem
Már oly édes, oly vonzó, zsongató
volt egy-egy...
» Álmatlan éjjen
Benn a szivben valaki kalapál;
Vékony vésővel...
» Korán jöttem ide
Későn jött az az asszony,
Aki néz, akit...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Csalóka álom
Harmatos fűben gyöngyöt láttam,
Álmomban újra...
» Tegnap anyám előtt dicsértelek
Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
hogy ne...
» Kupídó
Én balgatag nevettem
A kézives Kupídót:
E kis...
» A kedveshez
Emeld szived a csillagok fölé:
Szunyogdöngés...
» Leánykérés
Selymes, illatos orgonák alatt
Suhanva, halkan...
» Az én szemeim
Az én szemeim vének és vakok,
a te szemeddel...
|
