|
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még mondani akartam valamit.
Talán csak azt, hogy ne félj
egy napon, meglásd
mégiscsak kitavaszodik.
S még az jutott eszembe most
szivem, hogy egymásnak
mi tán sosem hazudtunk
csupán egyikünk sem tudott soha
bár egyetlenegy olyan igazságot
ami az lett volna a másiknak is.
Most pedig az jutott eszembe, drágám,
hogy egy verset készültem írni néked
— mióta már! — de valamiképp mindíg elmaradt.
Igen, verset készültem írni arról,
hogy — bármi történt is — tudod a végén
tudod a dolgok végén egy napon
(majd ott a fontoskodó gyászmenetben)
mégis csupán ketten leszünk
akik pontosan fogjuk tudni, hogy ki is,
hogy tulajdonképp ki is volt a másik?
S még az: ha van úgy,
hogy nem te vagy az eszembe
olyankor én már semmire sem gondolok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A nagy harangjáték
Életet keresek
S köröttem a szívek: csupa...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» Tűz és viz
Egy tűz van csak erős, és egy víz árja...
» A hatodik szonett
Mikor - egy éve - rajtad csüggni kezdtem
túl...
» Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még...
» Mire megjössz
Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő...
» Szerelemhez
Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a...
» Asztmás vasárnap
A környéken harmonika,
koronként könnyel...
» Napfény és szerelem
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Szerelem nélkül
Élni mit ér, mi öröm van arany Szerelem tüze...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Leánykérés
Selymes, illatos orgonák alatt
Suhanva, halkan...
» Ne menj el
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz,...
|
