|
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Átvirrasztottam az éjszakát s most pilláim az álomtól
súlyosak.
Félek, hogy elveszítelek, ha alszom.
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Felrezzenek s kinyújtom a kezem, hogy megérintselek. Kérdem
magamtól: "Álom ez?"
Csak tudnám meghurkolni szívemmel lábadat s szorítva
tarthatnám keblemen.
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Hol mint kígyó, lopakodik,
bűvöl-bájol,...
» Korán jöttem ide
Későn jött az az asszony,
Aki néz, akit...
» Lázban
Kit rég kerülnek a szerelmes álmok:
Szerelmes...
» A tavasz
A tavasz rózsás keblét kitárva,
Száll alá...
|
