|
Későn jött az az asszony,
Aki néz, akit áldok
És ez a Puszta megöl,
Hol hasztalan kiáltok.
Óh, ez a nagy sivatag,
Óh, ez a magyar Puszta,
Szárnyaimat már hányszor
Sározta, verte, húzta.
Ténfergek s már az sincsen,
Ami könnyre fakasszon:
Korán jöttem én ide
S későn jött az az asszony.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Tűz és viz
Egy tűz van csak erős, és egy víz árja...
» Ha nem szerelmet
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha...
» Az halál- és Kupídóról
Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Szerelem
A hold a tárnák fenekére is lezöldül
És...
» Keserű élet, édes szerelem
Másnak szívem mindig jót kivánt,
S engem mégis...
|
