|
Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép, ócska, vágykódó, jó szivek,
Be nagyon közelbe kerültünk.
Szánón simulunk, hogyha fázunk
S mégis,
Ha nem is adott még sok derüt,
Áldott a mi találkozásunk.
Első titkunk fű rég benőtte
S mégis
Minden titkoknál bátrabbakat
Küld nekünk a titkok mezője.
Soká lesz a célságból cél már
S mégis
Néha úgy hajtom le a fejem,
Mint boldog, győztes bajnok a célnál.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelemhez
Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a...
» Eszembe jutott
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még...
» Napfény és szerelem
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Tükrök törvénye
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást...
» A kedveshez
Emeld szived a csillagok fölé:
Szunyogdöngés...
» Szerelem
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s...
» Szerelem
Hol mint kígyó, lopakodik,
bűvöl-bájol,...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Korán jöttem ide
Későn jött az az asszony,
Aki néz, akit...
|
