|
Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép, ócska, vágykódó, jó szivek,
Be nagyon közelbe kerültünk.
Szánón simulunk, hogyha fázunk
S mégis,
Ha nem is adott még sok derüt,
Áldott a mi találkozásunk.
Első titkunk fű rég benőtte
S mégis
Minden titkoknál bátrabbakat
Küld nekünk a titkok mezője.
Soká lesz a célságból cél már
S mégis
Néha úgy hajtom le a fejem,
Mint boldog, győztes bajnok a célnál.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s...
» Ne menj el
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz,...
» Féltett boldogság
Boldogságommal nem dicsekszem,
bár ajkamon...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» Szerelem nélkül
Élni mit ér, mi öröm van arany Szerelem tüze...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Az halál- és Kupídóról
Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Eszembe jutott
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még...
» Tükrök törvénye
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást...
» Leánykérés
Selymes, illatos orgonák alatt
Suhanva, halkan...
|
