|
Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép, ócska, vágykódó, jó szivek,
Be nagyon közelbe kerültünk.
Szánón simulunk, hogyha fázunk
S mégis,
Ha nem is adott még sok derüt,
Áldott a mi találkozásunk.
Első titkunk fű rég benőtte
S mégis
Minden titkoknál bátrabbakat
Küld nekünk a titkok mezője.
Soká lesz a célságból cél már
S mégis
Néha úgy hajtom le a fejem,
Mint boldog, győztes bajnok a célnál.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha nem szerelmet
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha...
» Tegnap anyám előtt dicsértelek
Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
hogy ne...
» Leánykérés
Selymes, illatos orgonák alatt
Suhanva, halkan...
» Első látásra (a Hős és Leander-ből)
Nem vagy ura, hogy gyűlölj vagy szeress,
mert...
» Add a kezed
Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú...
» XVIII. szonett
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te...
» Könyörgés a kedvesért
Te segítsd, Uram
bocsásd meg érte szívem...
» Mire megjössz
Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő...
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» Rád gondolok
Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal,...
|
