|
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te nyugodtabb vagy s az nem oly üde,
Hisz a május méz-bimbaira vad
Szél csap, s túl rövid a nyár bérlete;
Az ég szeme néha gyújtva ragyog
S arany arca máskor túlfátyolos;
S mind válik a széptől a szép, ahogy
Rútítja rendre vagy vakon a rossz.
De a te örök nyarad nem fakul
S nem veszíti szépséged birtokát;
Ne mondja Halál, hogy rád árnya hull:
Örök dalokban nőssz időkön át.
Míg él ember szeme s lélegzete,
Mindaddig él versem, s élsz benne te.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Babona, varázs
Nem szánom én az ostobát,
kinek üres a mennyek...
» 21. portugál szonett - Mondd újra
Mondd, újra mondd, és még egyszer - s...
» Add a kezed
Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú...
» Ha ősz leszel s öreg
Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a...
» Szerelem
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s...
» Eszembe jutott
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még...
|
