|
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te nyugodtabb vagy s az nem oly üde,
Hisz a május méz-bimbaira vad
Szél csap, s túl rövid a nyár bérlete;
Az ég szeme néha gyújtva ragyog
S arany arca máskor túlfátyolos;
S mind válik a széptől a szép, ahogy
Rútítja rendre vagy vakon a rossz.
De a te örök nyarad nem fakul
S nem veszíti szépséged birtokát;
Ne mondja Halál, hogy rád árnya hull:
Örök dalokban nőssz időkön át.
Míg él ember szeme s lélegzete,
Mindaddig él versem, s élsz benne te.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
» Csalóka álom
Harmatos fűben gyöngyöt láttam,
Álmomban újra...
» Tükrök törvénye
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást...
» Szerelem
Már oly édes, oly vonzó, zsongató
volt egy-egy...
» Tűz és viz
Egy tűz van csak erős, és egy víz árja...
» Kopogtatás nélkül
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz...
|
