|
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te nyugodtabb vagy s az nem oly üde,
Hisz a május méz-bimbaira vad
Szél csap, s túl rövid a nyár bérlete;
Az ég szeme néha gyújtva ragyog
S arany arca máskor túlfátyolos;
S mind válik a széptől a szép, ahogy
Rútítja rendre vagy vakon a rossz.
De a te örök nyarad nem fakul
S nem veszíti szépséged birtokát;
Ne mondja Halál, hogy rád árnya hull:
Örök dalokban nőssz időkön át.
Míg él ember szeme s lélegzete,
Mindaddig él versem, s élsz benne te.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Korán jöttem ide
Későn jött az az asszony,
Aki néz, akit...
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» Napfény és szerelem
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Nem dicsőség...
Nem dicsőség, amiért epedve
Nyújtja szomjas...
» Könyörgés a kedvesért
Te segítsd, Uram
bocsásd meg érte szívem...
» Ha csiklandozna szerelem csípése
Ha csiklandozna szerelem csipése,
mihaszna lány...
|
