|
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te nyugodtabb vagy s az nem oly üde,
Hisz a május méz-bimbaira vad
Szél csap, s túl rövid a nyár bérlete;
Az ég szeme néha gyújtva ragyog
S arany arca máskor túlfátyolos;
S mind válik a széptől a szép, ahogy
Rútítja rendre vagy vakon a rossz.
De a te örök nyarad nem fakul
S nem veszíti szépséged birtokát;
Ne mondja Halál, hogy rád árnya hull:
Örök dalokban nőssz időkön át.
Míg él ember szeme s lélegzete,
Mindaddig él versem, s élsz benne te.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Babona, varázs
Nem szánom én az ostobát,
kinek üres a mennyek...
» Ha nem szerelmet
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha...
» Add a kezed
Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú...
» Szerelem és bor
Tudod-e, jó pajtás! miben áll boldogság?
Vagy...
» Decrescendo
Szonettek, lányai a fáradt örömeknek,
Óh élő...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
|
