|
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre utca, tér nevet fel,
a nap jóságosan tekint az ember
művére, szép győzelmet így aratva.
Tornyait rózsatündöklésbe tartja
a dóm s ezer aranyszobrot emel fel -
hozsannát fénylik, míg madársereg ver
tanyát tülekedőn s csivogva rajta.
S mert gondjaim felhőit messze-messze
űzi szerelmem édes mosolyával,
a lelkem napra szárnyal, szinte mennybe,
hiszen az élet szent eszménye rávall:
itt minden gondolat úgy csendül egybe,
hogy minden érzés egyetlen csodás dal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
» Tegnap anyám előtt dicsértelek
Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
hogy ne...
» Rád gondolok
Rád gondolok! - Úgy indázlak közül
gondolattal,...
» Sötét és fényes szerelem
A Gondolkodó guggol forró üstök
lábánál és füst...
» Tétova óda
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem...
» Szerelem
Hol mint kígyó, lopakodik,
bűvöl-bájol,...
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» XVIII. szonett
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te...
|
