|
Tudod-e, jó pajtás! miben áll boldogság?
Vagy hol találtatik a kedves múlatság?
Nincs a cifra várban, nincs a nagyságoknál,
Sok cselédű pompás főméltóságoknál.
Ott nincs, hanem vagyon, hol kicsiny zörgéssel
Élnek az emberek egy szeretett széppel.
Mi kell ehhez egyéb, hanem egy jó barát,
Ki víg kedvvel reám köszönje poharát.
Hát ha hunyorított szemtől távol esvén
Cicámat oldalom mellé leültetvén
Mézes máli mustot tölt mázos kupában,
Nemde boldog vagyok, mint császár Kínában;
Esküszöm az égre, Babuskám, szeretlek.
Esmérd meg szívemet, hív lészek, míg élek.
Bár messék el Párkák életem fónalát,
Adsza kacsót, íme, tartsuk a parolát,
Nem akarom, éltem hosszúra terjedjen,
Mit használ, hogy hajam ősszel keveredjen.
Szerelem s jó barát nélkül az öregség,
Unalmas, szomorú keseredett vénség;
E kettő érdemli ugy-e az életet?
Adjál, pajtás! adjál igaz feleletet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Add a kezed
Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú...
» Szerelem
Már oly édes, oly vonzó, zsongató
volt egy-egy...
» XVIII. szonett
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te...
» Nagyon közelbe kerültünk
Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép,...
» Az én szemeim
Az én szemeim vének és vakok,
a te szemeddel...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Lázban
Kit rég kerülnek a szerelmes álmok:
Szerelmes...
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
|
