Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha szerelem ez, minő, miféle?
Ha jó, miért van oly halálos éle?
Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes?
Miért sirok-rivok, önként ha égek?
S ha kénytelen, mit ér a könnyek éje?
Élő halálnak kéjes szenvedése,
miért ölelsz, ha én egyet nem értek?
S ha egyetértek: nincs ok fájdalomra.
Mély tengeren, kormánytalan bolyongok
egy gyönge bárkán, összevissza szélben.
Tudásom oly kevés, a bűnöm oly sok,
hogy nem tudom magam se, jó mi volna;
fázom hő nyárban, s égek puszta télben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Féltett boldogság Boldogságommal nem dicsekszem,
bár ajkamon...
» Virágos ág ... Virágos ág az asszony élete
tavasszal könnyű...
» Két karodban Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
» Mire megjössz Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő...
» Asztmás vasárnap A környéken harmonika,
koronként könnyel...
» Szerenád A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» Babona, varázs Nem szánom én az ostobát,
kinek üres a mennyek...
» Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még...
|