|
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha szerelem ez, minő, miféle?
Ha jó, miért van oly halálos éle?
Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes?
Miért sirok-rivok, önként ha égek?
S ha kénytelen, mit ér a könnyek éje?
Élő halálnak kéjes szenvedése,
miért ölelsz, ha én egyet nem értek?
S ha egyetértek: nincs ok fájdalomra.
Mély tengeren, kormánytalan bolyongok
egy gyönge bárkán, összevissza szélben.
Tudásom oly kevés, a bűnöm oly sok,
hogy nem tudom magam se, jó mi volna;
fázom hő nyárban, s égek puszta télben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nagyon közelbe kerültünk
Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép,...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Az Ezeregyéjszaka meséiből
Ó, jaj, szegény pilláim álma elveszett,
Add...
» Szerelem
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s...
» Tudjátok-e
Tudjátok-e, a szerelem mit ér,
s hogy...
» Kupídó
Én balgatag nevettem
A kézives Kupídót:
E kis...
|
