|
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha szerelem ez, minő, miféle?
Ha jó, miért van oly halálos éle?
Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes?
Miért sirok-rivok, önként ha égek?
S ha kénytelen, mit ér a könnyek éje?
Élő halálnak kéjes szenvedése,
miért ölelsz, ha én egyet nem értek?
S ha egyetértek: nincs ok fájdalomra.
Mély tengeren, kormánytalan bolyongok
egy gyönge bárkán, összevissza szélben.
Tudásom oly kevés, a bűnöm oly sok,
hogy nem tudom magam se, jó mi volna;
fázom hő nyárban, s égek puszta télben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Eszembe jutott
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még...
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» Álmatlan éjjen
Benn a szivben valaki kalapál;
Vékony vésővel...
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Babona, varázs
Nem szánom én az ostobát,
kinek üres a mennyek...
» Első látásra (a Hős és Leander-ből)
Nem vagy ura, hogy gyűlölj vagy szeress,
mert...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» Virágos ág ...
Virágos ág az asszony élete
tavasszal könnyű...
|
