|
A hold a tárnák fenekére is lezöldül
És tűzhengerek gurulnak végig
Rajtam és mindenkin és a szörnyű nyárban
Szikrákat szórnak a testek
És izzadt párzások zúgnak, mint az erdő;
És a nyár betódul a bőr alá,
Az erek közé zuhog;
Pezsgő, pálinka!
Most mindenütt egyformán szeretnek
És a zene pornográfiát nyikorog
A parkok padjaira.
Kettétörnek a hangok,
Fénylő szemekből X-sugarak ugrálnak,
Szűzleányok illedelmesen táncolnak,
De ajkukat összeharapják,
Mindenki mindegy, éjfél,
És egy pillanatra, mint mozikép
Látszik egy őszi táj, didergés,
Hűvös fehérujjú kezek, egy percre,
Aztán holdsugarak forognak dühösen
S a fű haldokolva süstörög:
Anyává bélyegzetten most valaki
Egyedül ül és már előre gyűlöli
Az igért életet
És gyilkosságra gondol.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» Rejtettelek
Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért gyümölcsét
...
» Add a kezed
Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú...
» Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» Lázban
Kit rég kerülnek a szerelmes álmok:
Szerelmes...
» Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
» Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még...
» Nagyon közelbe kerültünk
Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép,...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» XVIII. szonett
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Ha nem szerelmet
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha...
|
