|
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s holnap már hol lesz.
Kinyitod szemed, utánanézel, ámulva kérded: mi volt ez?
Mondd, hogy árvíz volt, álmodban elérte nyakadat
s mire azt hitted, megfulladsz benne, lassan leapadt.
Mondd, hogy hegyfok volt, szikla, ami mégse zuhant rád,
mondd, hogy a függöny nem nyílt szét, csak csapkodta szárnyát,
míg végre elrepült, madár volt, lásd, valóban
szép volt s elszállt, madár volt, nem csalódtam.
Nem csalódtam, nem csalódtál, bennem keringő lélek,
a távozó után nézel megkönnyebbülten. Félek,
még visszahívnád, teljesen szabad még nem vagy tőle.
Késő. A láthatár szélén nézd kis pont van belőle.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A kedveshez
Emeld szived a csillagok fölé:
Szunyogdöngés...
» Tegnap anyám előtt dicsértelek
Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
hogy ne...
» Leánykérés
Selymes, illatos orgonák alatt
Suhanva, halkan...
» Szerelem
A hold a tárnák fenekére is lezöldül
És...
» Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan különös
Kimondhatatlan
Va...
» Eszembe jutott
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Napfény és szerelem
Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
|
