|
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s holnap már hol lesz.
Kinyitod szemed, utánanézel, ámulva kérded: mi volt ez?
Mondd, hogy árvíz volt, álmodban elérte nyakadat
s mire azt hitted, megfulladsz benne, lassan leapadt.
Mondd, hogy hegyfok volt, szikla, ami mégse zuhant rád,
mondd, hogy a függöny nem nyílt szét, csak csapkodta szárnyát,
míg végre elrepült, madár volt, lásd, valóban
szép volt s elszállt, madár volt, nem csalódtam.
Nem csalódtam, nem csalódtál, bennem keringő lélek,
a távozó után nézel megkönnyebbülten. Félek,
még visszahívnád, teljesen szabad még nem vagy tőle.
Késő. A láthatár szélén nézd kis pont van belőle.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelmesek Holdja
Makulátlan az ég
S ragyognia kéne a Holdnak.
De...
» Könyörgés a kedvesért
Te segítsd, Uram
bocsásd meg érte szívem...
» Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még...
» Nagyon közelbe kerültünk
Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép,...
» Szerelem és bor
Tudod-e, jó pajtás! miben áll boldogság?
Vagy...
» Lázban
Kit rég kerülnek a szerelmes álmok:
Szerelmes...
» Az halál- és Kupídóról
Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Szerelemhez
Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a...
» Tétova óda
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem...
|
