|
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s holnap már hol lesz.
Kinyitod szemed, utánanézel, ámulva kérded: mi volt ez?
Mondd, hogy árvíz volt, álmodban elérte nyakadat
s mire azt hitted, megfulladsz benne, lassan leapadt.
Mondd, hogy hegyfok volt, szikla, ami mégse zuhant rád,
mondd, hogy a függöny nem nyílt szét, csak csapkodta szárnyát,
míg végre elrepült, madár volt, lásd, valóban
szép volt s elszállt, madár volt, nem csalódtam.
Nem csalódtam, nem csalódtál, bennem keringő lélek,
a távozó után nézel megkönnyebbülten. Félek,
még visszahívnád, teljesen szabad még nem vagy tőle.
Késő. A láthatár szélén nézd kis pont van belőle.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tükrök törvénye
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást...
» Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le ezüst...
» 21. portugál szonett - Mondd újra
Mondd, újra mondd, és még egyszer - s...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Az halál- és Kupídóról
Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Kopogtatás nélkül
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz...
» Szerelem nélkül
Élni mit ér, mi öröm van arany Szerelem tüze...
» Szerelemhez
Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a...
» A kedveshez
Emeld szived a csillagok fölé:
Szunyogdöngés...
|
