|
Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért gyümölcsét
levél közt rejti ága,
s mint téli ablak tükrén
a józan jég virága
virulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis billenését
is őrzöm már szívemben,
s bordáid szép ívét is
oly hűvösen csodálom,
mint aki megpihent már
ily lélegző csodákon.
És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli isten
szorítlak száz karomban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem volt s...
» Kupídó
Én balgatag nevettem
A kézives Kupídót:
E kis...
» Első hó
A pelyhes áll,
Szép urfinál
Oly édes...
» A szerelmesek Holdja
Makulátlan az ég
S ragyognia kéne a Holdnak.
De...
» A szerető ohajtása
Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S...
» Álmatlan éjjen
Benn a szivben valaki kalapál;
Vékony vésővel...
» Könyörgés a kedvesért
Te segítsd, Uram
bocsásd meg érte szívem...
» Leánykérés
Selymes, illatos orgonák alatt
Suhanva, halkan...
|
