|
Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért gyümölcsét
levél közt rejti ága,
s mint téli ablak tükrén
a józan jég virága
virulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis billenését
is őrzöm már szívemben,
s bordáid szép ívét is
oly hűvösen csodálom,
mint aki megpihent már
ily lélegző csodákon.
És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli isten
szorítlak száz karomban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A tavasz
A tavasz rózsás keblét kitárva,
Száll alá...
» Tegnap anyám előtt dicsértelek
Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,
hogy ne...
» Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
» Tűnődve, egyedül..
Tűnődve, egyedül rovom a rétek
magányát, lassú...
» Tükrök törvénye
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást...
» Asztmás vasárnap
A környéken harmonika,
koronként könnyel...
» Csalóka álom
Harmatos fűben gyöngyöt láttam,
Álmomban újra...
» Ha ősz leszel s öreg
Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a...
|
