|
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein át
felém leheli a rózsaillat:
ajkaim a csók mámorát
szomjazva mélyen elpirulnak
és elborítanak a vágy
gyönyörével, ha rádborulnak.
Mert a csók nedvei lehullnak
a szívbe, s elcsendesitik
a szemed lángjától kigyulladt
szerelmi máglya tüzeit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tűz és viz
Egy tűz van csak erős, és egy víz árja...
» Csalóka álom
Harmatos fűben gyöngyöt láttam,
Álmomban újra...
» A nagy harangjáték
Életet keresek
S köröttem a szívek: csupa...
» Asztmás vasárnap
A környéken harmonika,
koronként könnyel...
» Első látásra (a Hős és Leander-ből)
Nem vagy ura, hogy gyűlölj vagy szeress,
mert...
|
