|
Főoldal » Versek » Magány
Versek a magányról
Az ablakon át
Most én épp oly egyedül vagyok,
mint ahogy régesrég kivántam.
Kinyitom a kis csöndes... | Ha már szeretni nem fogok
Ha már szeretni nem fogok:
Mondjátok: meghalt, vége lett.
Ha lányért többé nem dobog
A szív,... | Versek
Ilyenkor, ha nyilnak az orgonavirágok,
Sajnálom elszállott, ifju koromat,
Ilyenkor messzi... | Mese arról, ki hogyan szeret
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,
hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet, amit... | Májusi eső
Mint anya gügyögő gyermekére,
még az imént mosolygott a Nap:
ám az égbolt déli peremére
már... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
A magány
Egy erős szellem terjesztette szét
A hegyek fölött nagy, fehér kezét.
Tekintetének fénye rám... | Ultima ratio
Hogy mért hervadnak a virágok? -
Ne kívánj többet, mint egy álmot,
Az álom élet édessége:
A... | | Szanatóriumi elégia
Az éjjel, hogy szivem zakatolt szakadatlan,
s dobolt, aludni nem hagyott,
és ablakom mögött... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Miért?
Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden viharvert, árva tölgy előtt,
mért kell nekem az... | Kár volna értted
Futó sorból rontva kidőlten,
Nem is vagyok talán már,
Nem is lehetek az Időben.
Jóság-rohamaim... | Nénia
Könyvekre hajtom le fejem,Mint fáradt vándor sírhalomra;
Könyvek, ti bölcs és végtelen
Sírok, nem... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
Csend
Hallod-e, kedves, kezem fölemeltem –
hallod-e: zúg…
Ugye, a magányost, bármije... | Az életből
Kis csendes házban, a falun kivűl,
Szegény agg özvegy sír szünetlenűl
S elhagyja tán maholnap kis... | Jaj...
Féltékeny élet a magányos élet
s mint sárga rózsa: nehéz illatú.
Bent van a nyár és démona a... | Becéző, simogató kezed
Simogass csak, olyan jó a kezed,
megint bucsuzom, megint elveszett
A gőgös Ady minden dacos... | Sötétedik
Tüdő taglója, szürke menny
szelekre ül, gyüjti ködét,
köhögtetéssel ver, üzen
a vizes, tornyos... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Leselkedő magány
És egyszer, tudom, te is elmégy
a nyughatatlan árnyak útján.
Mogorva lesz, üres és értelmetlen
a... | A magánossághoz
Áldott Magánosság, jövel! ragadj el
Álmodba most is engemet;
Ha mások elhagyának is, ne hagyj... | Ének
Újra látom a te lassú szádat
(a tenger éjjelente feléje zúdul)
és csípőid kancáját... | Árva szerető
Sírt már sokat. Nem alhatik a lány.
Mások dalolnak künn az éjszakán.
Ő kedvesét gyászolja.... | Vársz
A mélyben a szélre vár a város.
Te vele suhansz. Aki lát, becsapja magát,
aki nem néz, azé a... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
|
Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre,
melyben elküldjük e-mail címedre, milyen új képeslapok, versek, idézetek, sms-ek kerültek a szerelmeslevel.hu weboldalra a héten.
|
Feliratkozás a hírlevélre!
|
|
