|
Futó sorból rontva kidőlten,
Nem is vagyok talán már,
Nem is lehetek az Időben.
Jóság-rohamaim is fogytán
S úgy nézek Messzeségbe,
Mint vén juhász hajolva botján.
Igen: bot, egy kicsit koldusbot,
Hideg és fáradt nézés
S otthagyott, szegény ősi jussok.
Ki társam lenne, nekem nem kell
S vágyottam nem vágy társul
S aggulok éhes szerelemmel
Se jó, se rossz, se bús, se víg már:
Becsületes válasz megy:
Kár volna értted, hogyha bíznál.
Engem kinullázott az Élet,
Én már dacból se adnék
Bárkinek is meleg hűséget.
Csoda-percnek kellene jönni
S mert nem bízok csodákban,
Csókollak, de el kell köszönni.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jó éjszakát...
Nézem az égnek legszebb csillagát
s megcsókolom...
» Nem szeretsz
Nem szeretsz, már szánalom sincs benned.
Rútnak...
» Tatjána levele Anyeginhez
Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond...
» A kék tenger partján
Ahol mások élnek, szeretnek,
Én eljöttem ide...
» Tarkómon jobbkezeddel
Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
a...
» A mi éjszakáink
Nappali út, a mi életünk útja:
Holnapunk látjuk...
» Tenger
Szép?... Ugye szép?
Ugye a víz folyó...
» Erdőben
Nincs: vége és többé soha -
Mint sziklakőre a...
» Az ablaknál
Úgy jön valaki, mintha te jönnél,
Szívem...
» Haragszom a fényes napra
Haragszom a fényes napra is már,
A mióta...
» Intérieur
Egy rablány váltja itt, a szeme hosszú...
» Gyermeki szerelem
Karját markoltam én, nem bírt velem,
kezemet...
» Vers cim nélkül
Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni,...
|
