|
Simogass csak, olyan jó a kezed,
megint bucsuzom, megint elveszett
A gőgös Ady minden dacos gögje.
Életemen fél-versek szemfedője
Hazug csókok emléke ajkamon.
Simogass csak, olyan jó a kezed,
Úgy bánom már sok ölő, makacs harcom,
Simogasd meg ráncos vén gyermek-arcom.
Feddj meg busan, hogy én rossz, elveszett
Szegény ördög csak későn találtam meg
Te becéző, simogató kezed.
Mikor talán már minden elveszett,
Sok jóságomból nem maradt meg semmi
És nem tudom már magamat szeretni.
De itt van és olyan jó a kezed.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» Rólad beszélek mindig
A teremtés sötét barázdái fájnak
énbennem s Te...
» 21. portugál szonett - Mondd újra
Mondd, újra mondd, és még egyszer - s...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban
Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» E holdas szépnek...
E holdas szépnek
története nincsen,
eredendő,...
» Emmihez
Fogadd el, édes Emmim,
Virágaim szebbikét:
Szer...
» Nyári emlék
De szép volt, istenek! A vízbe lépett
és...
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
» Czidli
Dámon, hát csak elfelejted,
férjfi esküvésidet?
...
|
