|
Forog a szélmalom négyes vitorlája,
Hüvös esti szellő fujdogálgat rája.
Csak forog, csak forog, pedig a garadon
Két-három búzaszem - az is alig vagyon.
Szívemben is forog ilyen négyes kerék,
Hajtja gondolatom, csak feléd, csak feléd.
Rég megőrölhette volna a bánatot,
Melyet távozásod a szívemben hagyott.
Rég megőrölhette volna a szívemet
Az a gond, mely váltó, de sohasem feled.
Mikor jön már szélcsend, békesség, nyugalom,
Mikor csendesül le e nyugtalan malom?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kegyvesztett bűbáj
Nem kell már, csak aminek neve van
s pontosan...
» Mutamur
Emlékszik az arany napokra,
Ugy-e, emlékszik,...
» A szolgalegény
Fáj a szivem, majd meghasad;
Szeretnélek, de...
» Nem engedték...
Nem engedték hogy megcsókoljam,
mikor hosszú...
» Szerelmi viszály
Eredj, ne lássam itt többé tekinteted,
Az éjnél...
» Tavaszdal
Darvak röpülnek át
Kinyilt folyók felett,
Hirde...
|
