|
Most a szív nyugodni vágyik,
Szenvedélye ellobog,
Mert belátja, hogy a másik
Szív érette nem dobog;
Ám ha fojtott izgalomban
Még remegne, az se baj:
A víz sem csitul le nyomban,
Bár elült a vad vihar!
Jött az óra, válni kellett;
Észre sem vetted vajon,
Bár szemed láttára pergett
Forró könnyem arcomon?
Kikacagtad leplezetlen
Önfeláldozásomat.
Féltél, hogy ha szánsz, szívedben
Újra szítod lángodat.
Ám hiába igyekeznél
Szenvedésed rejteni,
Mert szerettelek, szerettél
S nem tudunk felejteni.
Villámot lövellt a mennybolt,
Nézd a parton azt a két
Sziklát, amely hajdanta egy volt
S állta a vihar dühét;
Látod, a két tört vonal hogy
Összeillik? Van, amit
A természet egynek alkot,
És a sors kettészakít.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ne sértsd meg...
Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó...
» Soha
S megint a gyepszegélyes homokút,
aztán a tág...
» Buza közé...
Buza közé száll a dalos pacsirta,
Hogyha magát...
» Elvesztett szerelem
Bánattól élesült szeme,
egy rezzenést felfog...
» Szerelmetes ének Lindának
Neve nagyon pogány s kicsit hivalkodó,
De mivel...
» Adventi kegyelem
Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke...
» Nem szeretsz
Megálltam ma a télben,
nem éreztem a...
» Fenn és lenn
Óh, izgalmak rokonsága! Vakít
a roppant hő,...
» Barátság, szerelem
Ha kérdezed, hogy volt-e hű barátom,
ki...
» Ne kérdezd kedvesem
Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm...
» Szerelem
ideje hogy szeressük egymást
hogy hidd ha...
» Tündérmenet
A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat...
» Esti szonett
Mint nyugvó úrnőt piperéz remegve
A néger rabnő...
» Mese, mese, mátka
A fűz a vizen áthajolt.
Szép zöldhajú szűz...
» A szem, amelyről oly forrón daloltam
A szem, amelyről oly forrón daloltam,
a kar, a...
|
