|
Most a szív nyugodni vágyik,
Szenvedélye ellobog,
Mert belátja, hogy a másik
Szív érette nem dobog;
Ám ha fojtott izgalomban
Még remegne, az se baj:
A víz sem csitul le nyomban,
Bár elült a vad vihar!
Jött az óra, válni kellett;
Észre sem vetted vajon,
Bár szemed láttára pergett
Forró könnyem arcomon?
Kikacagtad leplezetlen
Önfeláldozásomat.
Féltél, hogy ha szánsz, szívedben
Újra szítod lángodat.
Ám hiába igyekeznél
Szenvedésed rejteni,
Mert szerettelek, szerettél
S nem tudunk felejteni.
Villámot lövellt a mennybolt,
Nézd a parton azt a két
Sziklát, amely hajdanta egy volt
S állta a vihar dühét;
Látod, a két tört vonal hogy
Összeillik? Van, amit
A természet egynek alkot,
És a sors kettészakít.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Soha
S megint a gyepszegélyes homokút,
aztán a tág...
» Ne sértsd meg...
Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó...
» Madárszerelem
"Hol a hazád, mondd, madár!
s este milyen tanya...
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Az álom
Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megny...
» Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny...
» Csüngője voltam
Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s...
» Vallomás
Habos párnákon vívódik egy asszony.
Szemére...
» Boldog vagyok...
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma...
» Egy csókodért
Elmúlt a régi, tiszta vágy,
Amellyel egykor...
» Két nyárfa
Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem...
» Nosztalgia
Látod ott azt a kis felhősóhajt?
A nap bíbora...
» A szerelmeseket óvják
A szerelmeseket óvják
a befalazott ég...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» Sóhaj
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam...
|
