Megálltam ma a télben,
nem éreztem a szélben,
hogy szeretsz.
A holdba néztem éjjel,
de nem jött semmi fényjel,
hogy szeretsz.
A párnám sírva téptem,
nem súgta a sötétben,
hogy szeretsz.
Tudom már, kedves, hallod,
tudom, ha be se vallod,
nem szeretsz.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ábránd Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden...
» A színésznő Nekem a végzetem volt a színésznő,
Ki...
» Homokba írtam kedvesem nevét Homokba írtam kedvesem nevét,
de jött a hullám...
» A hold fehéren A hold fehéren
fénylik a fák
zöld sűrűjében,
m...
» A szépségének aszkétája A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» Te Micsoda áram zuhog át rajtunk!
Mint...
» Egy virághoz Leejtettem és megtapostam
pedig Valakitől...
|