|
Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
csak szeressék!
Jaj! Úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már,
hogy ne szeressék!
Úgy menekül, kapaszkodik! Csak az kell,hogy legalább a szíve tessék!
Fél egyedül. Csak karolják!
- s már eltűri, hogy a szíve ne is tessék.
Megszelídül a magánytól,
s csak annyi kell végül már, hogy meg ne vessék.
Egyedül az éjszakákat?!
- Ó, nem, inkább eltűri, hogy meg is vessék.
Egyedül megérni itten betegséget, csapásokat,
ezüstös karácsonyestét?
Egyedül felérni ésszel a múlást,azt, ami van, és azt, mi lesz még?!
Jaj, nem! Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
- azt se, hogy szeressék.
Ó, végül már azért sír csak, hogy valakit szeressen még,
szeressen még.
Legyen aki megengedje: rágondolva tölthessen el
egy-egy estét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mese Egy világvégi házban
Világszép lány lakott,
Vil...
» Miért? Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden...
» Csillag, ó, messzi szerelem! Laktam már a magány monostorát,
Viseltem már a...
» Versek Ilyenkor, ha nyilnak az orgonavirágok,
Sajnálom...
» Utolsó levél Feküdj a vízre,hagyd magad sodorni,
mint...
» Nelli Hát a szerelem szent lángja
Csak ily...
» Levél Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson...
» Magány Kacagj, s a világ kacag veled,
De sírhatsz...
» Felcserélt szenvedélyek Fájó, nehéz az olyan szerelem,
amit nemcsak a...
» Édes érzés Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával...
» Keserű életem Keserű életem sötét éjjelében
Tündöklő...
» Dicséret Fénylő ajkadon bujdokoló nap
a mosolyod;...
» Nem történik semmi kétszer Nem történik semmi kétszer,
minden új a nap...
» A kertész Ha jössz, válassz ilyen napot,
sárga, piros...
» 33 És most pedig hazamegyünk, szerelmem,
a házba,...
» A' hideg vérű Leányka Jó Leányka! szépen nyílnak
szép ortzádon a'...
» A fészekről Te vagy a fészek,
Puha vagy, édes és meleg,
S...
» Epilóg Letelt a hét év. Véget ére
A bús hollandinak...
|