|
Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
csak szeressék!
Jaj! Úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már,
hogy ne szeressék!
Úgy menekül, kapaszkodik! Csak az kell,hogy legalább a szíve tessék!
Fél egyedül. Csak karolják!
- s már eltűri, hogy a szíve ne is tessék.
Megszelídül a magánytól,
s csak annyi kell végül már, hogy meg ne vessék.
Egyedül az éjszakákat?!
- Ó, nem, inkább eltűri, hogy meg is vessék.
Egyedül megérni itten betegséget, csapásokat,
ezüstös karácsonyestét?
Egyedül felérni ésszel a múlást,azt, ami van, és azt, mi lesz még?!
Jaj, nem! Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
- azt se, hogy szeressék.
Ó, végül már azért sír csak, hogy valakit szeressen még,
szeressen még.
Legyen aki megengedje: rágondolva tölthessen el
egy-egy estét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csillag, ó, messzi szerelem!
Laktam már a magány monostorát,
Viseltem már a...
» Miért?
Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden...
» Versek
Ilyenkor, ha nyilnak az orgonavirágok,
Sajnálom...
» Mese
Egy világvégi házban
Világszép lány lakott,
Vil...
» Tiltott csillagon
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve...
» Takarodj!
Szót se, te esküszegő! Ahogy itt vagy, minden...
» Nyújtsd karodat
Nyujtsd karodat és menjünk e tömegből,
Mely...
» Leselkedő magány
És egyszer, tudom, te is elmégy
a nyughatatlan...
» A lyány dala
Jön búsan az éjjel, orcája borong,
Hűsen lebeg...
» Tévedsz
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak...
» Maradj velem
Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem...
» Vers I.
Nem ismerhetsz te engem.Nem tudod,
Hogy hajam...
» Szemrehányás a tengernek
Vagy adtál volna viharos erőt
Mely mólót...
» Minden ágon, minden bokron...
Minden ágon, minden bokron
A' csalogány...
» Az elválók
Menni fogunk, te öröm s boldog szerelemnek...
» Az első este
Félmeztelen helyezkedett el
s összekulcsolta a...
» Apage
Ne jöjj velem. Itt éj van, bús, beteg.
Keritő...
» Üdvöm
Csak ne volnál olyan dacos,
Csak több szived...
|
