|
Ilyenkor, ha nyilnak az orgonavirágok,
Sajnálom elszállott, ifju koromat,
Ilyenkor messzi nyugalomra vágyok,
Hol zsenge kertek mély csöndje fogad.
Ilyenkor sóvárgok halkszavu zenékre,
Hü, tiszta lányra, ki jó, szeret, megért,
És gyönge kezét homlokomra téve
Megvigasztal az életért.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Miért?
Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden...
» Mese
Egy világvégi házban
Világszép lány lakott,
Vil...
» Csillag, ó, messzi szerelem!
Laktam már a magány monostorát,
Viseltem már a...
» Alkony felé
Nem sok, ami időmből hátra van,
Szeress,...
|
