|
/Daffodils/
Sétáltam, mint a felhő, melyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak, álmatag.
Ahogy csillaggal a tejút
ragyog s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos, büszke fej
hintázott ott vagy tízezer.
Tűztánc volt a tó is, de ők
túltündökölték a vizet, –
költő ily társaság előtt
csak boldog s vidám lehetett!
Néztem, – néztem, – nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép;
mert ha merengő éjeken
lelkem most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása, és
megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ballada F. Gy. egyetlen szerelméről
I.
Mikor Faludy György elment Bécs őszi...
» Azoknak a szerelme
Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» Elza
Elég csupán egy csöppnyi lábnyom
lépted nyomán...
» Csak hagyjatok!
Csak hagyjatok, hagyjatok
Állni magamba’,
Csak...
» Őszi séta
A felhők újra rózsaszínbe' játsznak
És újra...
» Sakk-matt
Kis kertilócán, vadszőlős ereszbe'
Kései...
» Nem félek én a városi uraktól...
Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Az ismeretlen Ada
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez,...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» Búsúly szivem érted, hivem
Búsúly szivem érted, hivem,
Hogy tőled...
» Szép vagy...
Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a...
» Mély tengernek mélységében...
Mély tengernek mélységében
Terem a drága gyöngy...
» Vilándból próba
Gondolj egy asszonyt szépséginek ifjú...
|
