|
/Daffodils/
Sétáltam, mint a felhő, melyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak, álmatag.
Ahogy csillaggal a tejút
ragyog s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos, büszke fej
hintázott ott vagy tízezer.
Tűztánc volt a tó is, de ők
túltündökölték a vizet, –
költő ily társaság előtt
csak boldog s vidám lehetett!
Néztem, – néztem, – nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép;
mert ha merengő éjeken
lelkem most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása, és
megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ketten vagyunk...
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz,...
» John Andreson, Szivem, John
John Anderson, szivem, John
kezdetben, valaha...
» Vallomás
Ne sírj. Megduzzadt ajkaid
ne ráncold....
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
» A jegyes éneke
Uram, ölelj magadhoz engem.
Ma valami sír a...
» Szusszanó
Szép vagyok? Szép!
Igazán? Gyönyörű!
Te tudod?...
» Maradjon ez...
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Mint virágokon, úgy lépeget
Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené...
» Én is drága, te is drága
Én is drága, te is drága,
Egyetlen fa két...
» Hogyha lelkem felleg volna...
Hogyha lelkem felleg volna, melynek
Méhében...
» Álmok
Ha a robotban kimerülve
Párnámra hajtom bus...
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Nem volt nekem, szőke kis lány...
Nem volt nekem, szőke kis lány,
Egyebem a...
|
