|
/Daffodils/
Sétáltam, mint a felhő, melyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak, álmatag.
Ahogy csillaggal a tejút
ragyog s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos, büszke fej
hintázott ott vagy tízezer.
Tűztánc volt a tó is, de ők
túltündökölték a vizet, –
költő ily társaság előtt
csak boldog s vidám lehetett!
Néztem, – néztem, – nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép;
mert ha merengő éjeken
lelkem most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása, és
megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Molnárleány
Szép a tavasz, ha visszajő,
S mint régi jó...
» Könyörgés
Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma...
» Kínai szerelem
Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a...
» Háladatlanság
Hazudság, amit írtam
Lánykák szerelmiről:
Ők...
» Ó ne sirasd
Ó, ne sirasd, hogy gyönge voltál
S egy...
» Áldott kezek
Sötét, nyomasztó éj borult reám,
Sápadtan...
» Ballada F. Gy. egyetlen szerelméről
I.
Mikor Faludy György elment Bécs őszi...
» Ébredj!
Az első napsugár kacagva
Szaladt a hómezőn...
» Nem szerethet mindenki
Fontos, hogy megtanuld: nem
szerethet téged...
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» Fehér rózsa
Halvány és szende vagy,
Mint gyönge rózsaszál,
...
» Végre!
Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Levél a kedveshez késő éjjel
Nem tudok írni, bocsáss meg nekem.
A fejem zúg,...
» Szerelmes vers Boldogasszony napján
Fázol? várj, betakarlak az éggel,
hajadra épül...
|
