|
/Daffodils/
Sétáltam, mint a felhő, melyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak, álmatag.
Ahogy csillaggal a tejút
ragyog s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos, büszke fej
hintázott ott vagy tízezer.
Tűztánc volt a tó is, de ők
túltündökölték a vizet, –
költő ily társaság előtt
csak boldog s vidám lehetett!
Néztem, – néztem, – nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép;
mert ha merengő éjeken
lelkem most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása, és
megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Csak álmodtalak?
Beszíva Veszprém levegőjét,
reám borult a...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» Tévedsz
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak...
» Mesélgetek az erdőmnek
Te még nem vártál. Korán jöttem.
Nincs még...
» Levél
Szállást adtál, egy éjszakára
megosztva párnád....
» Áldott csodáknak tükre a szemed
Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem...
» Szerelem
Minden érzésünknek anyja a szerelem,
Ez olly...
» Behunyt szemekkel
Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy...
» A szó
Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán...
» Elfogadlak
Ki vagy te, aki
visszafogtad futásomat?
Mért...
» Napszakokba és szerelembe
Napszakokba és szerelembe
rejti magát a...
» Bolyongás
Éj van, csöndes, holdvilágos, hideg, késő őszi...
» Oly szép, mikor…
Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára
A...
|
