|
Kék éjeken megyek majd, vad-csapásokon,
szálkás búzakalászok serege kisér.
A rét: langy üdeség - suhogok álmodón
s hagyom: lengő hajam mossa a nyári szél.
Ajkam meg nem nyilik s lelkemben nem fogan
egy gondolat sem, csak viharzó szerelem
s a Természettől elbüvölve, boldogan
bolyongok, mintha egy Asszony lenne velem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Zaj, estefelé
Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám...
» Sétál a lyány
Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,
Mint a...
» Ha tudnám
Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» A Csók-csatatér lovagjai
Csók-csatatéren minden éjjel,
Mikor már sok a...
|
