Kék éjeken megyek majd, vad-csapásokon,
szálkás búzakalászok serege kisér.
A rét: langy üdeség - suhogok álmodón
s hagyom: lengő hajam mossa a nyári szél.
Ajkam meg nem nyilik s lelkemben nem fogan
egy gondolat sem, csak viharzó szerelem
s a Természettől elbüvölve, boldogan
bolyongok, mintha egy Asszony lenne velem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szó Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán...
» Reggeli Séta Fehérszínű apró felhők
Futkosnak az ég...
» Adventi kegyelem Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke...
» Átváltozás Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf,...
|