|
Jaj hol is kezdjem, hogy el tudjam mondani mennyire boldog vagyok,
éjjel volt, hirtelen elállt az eső, kacagtak a friss illatok
kettesben mentünk a fák közt az úton percekre boldogok.
Aludni sem hagyott örömem éjjel, nevetve gondoltam rád,
megszűnt a rettegés, gyanú és vágyódás, megszűnt a rabszolgaság,
szeretlek, mégis a magamé vagyok, most szabadon gondolok rád.
Bízhatok magamban, biztosan ringanak napjaim felém megint,
haragod nem halál s üdvözülhetek a magam törvénye szerint!
Hajnalok, nappalok vágytalan derűje s csillagok nyugalma int.
Mert tudom ha engednék, nem lenne csókodból sohasem, sohasem elég,
örvénylő keringés, kábulás, zuhanás, nem bánnám hogyha az ég
naprendszerei bomolva keringnek és itt a szörnyű vég.
S a nyújtózó fák közt megéreztem hirtelen: szabad-szabad vagyok,
énekeltek a csendben a cseppek s a bolondul friss illatok -
sohsem szerettelek annyira még mint most, hogy szabad vagyok!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már...
» Szerelmes vers
A szemedet, arcod mélységes, sötét szürke...
» És mégis megvártalak
Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az...
» Csend
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel...
» Csak azért se
Csak azért se', csak azért se',
Nem szeretlek,...
» A viaszbaba
Sovány, kicsiny volt nem magaska,
Füle helyén...
» Egyszerű dal
Hogy engem lássál nézd meg, kedves, a kertet,
A...
» Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse...
Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse,
Kinek...
» Várj
Nem leszel mindig egyedül,
eljön hogy újra...
» Andor panasza
Kis lány, nagy lány,
Mit ér; ha hamis?
Fölebb...
» Minden levél
Minden levél és minden alkonyat
neked babuskál,...
» Hány évig tart...
Öregapám, mondd meg nekem:
Hány évig tart a...
» A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás...
|
