|
Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
remeg az ablakon. Érzed? Ez itt
a szív állandóan üres edénye,
pedig örökké csak merít, merít.
Mondhatnám ezt is még: ó, harmatos
alma a tested, s rá a fény havaz!
De szebb öröm, hogy friss, kemény, piros,
s hogy női test, izgató és igaz.
És nem hasonlítlak az angyalokhoz:
asszony vagy, nő vagy, ezért áldalak,
mert úgy szorítsz forrón, sírva, magadhoz,
hogy embernél több leszek általad.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kinek már álma sincs
Rólad, terólad. Míg erőm tart,
s a lopott...
» Csak azért se
Csak azért se', csak azért se',
Nem szeretlek,...
» Vallomás
Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
» Arany és kék szavakkal
Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában...
» Kedvesemhez
Emlékjelűl: hogy hívedet
Feledni nem...
» A legkedvesebbnek
Annyi szirma nincsen a virágnak,
Annyi gyöngye...
|
