|
Hogy tartsam lelkemet, hogy lelkedet
ne érintse? Hogyan emeljem át
más tárgyakat érinteni feletted?
Bár lelnék néki néma rejteket,
hol párjaként valami Elveszettnek
idegen csöndbe zárnám, mely tovább
nem rezdül, hogyha mélyeid rezegnek.
Mégis, mi minket ér, egybefogó
egy mozdulattal ér, mint a vonó,
mikor két húron egy hangot zenéltet.
Mily hangszerre vagyunk feszítve ketten?
Mily hang vagyunk mily játékos kezekben?
Ó édes ének.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szived rokkáján
Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» Hajnali hársak
Arra ébredtem fel, hogy szeretlek.
Tudom, nincs...
» Akkor sincsen vége
Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag...
» Ágról ágra…
Ágról ágra száll a’ méhe,
Mindenütt mézet...
» Egyszerű dal
Hogy engem lássál nézd meg, kedves, a kertet,
A...
» Jó érezni
Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és...
|
