|
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos sziklaszakadék peremén!
Nem én: a szigorú sors mondja ezt.
Mely hozzám ragaszt és el nem ereszt.
Születtél - s utamba vetett a por.
Most már a szél is karomba sodor.
Férfi csak így tehet, hogyha erős!
Igy tesz majd az utód. Igy tett az ős.
A kar mind bezárul: arra való!
Ha jő a férfi, az asszonyfaló!
Viszlek, ha jössz. Ha nem: megyek veled.
Rejtsd el a szívembe szégyenedet.
Tiéd a férfi. A szégyen enyém,
ha elejtlek a sziklaszakadék peremén...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Örökre
Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» Szerelmes varázs
Mondják, sebek fennen sírnak:
Ám mi ketten
Rége...
» Pillanatok
Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» Szerelmes vers
Hogy tartsam lelkemet, hogy lelkedet
ne...
» Kötődés
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben...
» Csak egy...
Csak egy van, aki lelkemet megérti,
Aki...
» Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már...
» Magányosan
Anyám elment a túlvilágra,
a nővérem az...
» Csend
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel...
|
