|
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos sziklaszakadék peremén!
Nem én: a szigorú sors mondja ezt.
Mely hozzám ragaszt és el nem ereszt.
Születtél - s utamba vetett a por.
Most már a szél is karomba sodor.
Férfi csak így tehet, hogyha erős!
Igy tesz majd az utód. Igy tett az ős.
A kar mind bezárul: arra való!
Ha jő a férfi, az asszonyfaló!
Viszlek, ha jössz. Ha nem: megyek veled.
Rejtsd el a szívembe szégyenedet.
Tiéd a férfi. A szégyen enyém,
ha elejtlek a sziklaszakadék peremén...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kedvesemhez
Emlékjelűl: hogy hívedet
Feledni nem...
» Imádság
Imádkozom: Vegyétek őt körül
Rajongva, tiszta...
» Jó érezni
Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és...
» Magányosan
Anyám elment a túlvilágra,
a nővérem az...
» Szerelmes varázs
Mondják, sebek fennen sírnak:
Ám mi ketten
Rége...
» Mindig csak Neked
Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig...
» Ketten ültek...
Ketten ültek a tavaszban,
Csupán ketten,...
» Ajándék
Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta,...
» Hajnali hársak
Arra ébredtem fel, hogy szeretlek.
Tudom, nincs...
|
