|
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos sziklaszakadék peremén!
Nem én: a szigorú sors mondja ezt.
Mely hozzám ragaszt és el nem ereszt.
Születtél - s utamba vetett a por.
Most már a szél is karomba sodor.
Férfi csak így tehet, hogyha erős!
Igy tesz majd az utód. Igy tett az ős.
A kar mind bezárul: arra való!
Ha jő a férfi, az asszonyfaló!
Viszlek, ha jössz. Ha nem: megyek veled.
Rejtsd el a szívembe szégyenedet.
Tiéd a férfi. A szégyen enyém,
ha elejtlek a sziklaszakadék peremén...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Beteg szívemet hallgatod
Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős...
» Várj
Nem leszel mindig egyedül,
eljön hogy újra...
» Szived rokkáján
Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» Szeretlek én, szeretlek téged
Szeretlek én, szeretlek téged,
Kedves kis...
» Szivedet Isten segitse
Szivedet Isten belátáshoz
Százszor segítse:
Egy...
» Bennem élsz
Bennem élsz, mint évgyűrű a fában,
mint sejtmag...
» Bukdácsolva …
Bukdácsolva is
hálás vagyok,
hogy felé
lejt...
» Mindig csak Neked
Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig...
» A sok ábrándból...
A sok ábrándból, képzelgésből
Csak te maradtál...
|
