|
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos sziklaszakadék peremén!
Nem én: a szigorú sors mondja ezt.
Mely hozzám ragaszt és el nem ereszt.
Születtél - s utamba vetett a por.
Most már a szél is karomba sodor.
Férfi csak így tehet, hogyha erős!
Igy tesz majd az utód. Igy tett az ős.
A kar mind bezárul: arra való!
Ha jő a férfi, az asszonyfaló!
Viszlek, ha jössz. Ha nem: megyek veled.
Rejtsd el a szívembe szégyenedet.
Tiéd a férfi. A szégyen enyém,
ha elejtlek a sziklaszakadék peremén...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szebb öröm
Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
reme...
» A fészekről
Te vagy a fészek,
Puha vagy, édes és meleg,
S...
» Csend
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel...
» Egy büszke várkisasszony lovas képéhez
Sólymod vagyok, a kezeden ülök,
Egy pillantásod,...
» Tiszta szerelem
Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Akkor sincsen vége
Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag...
» Zsóknak
Nem kell nékem senki fiának tetszése
Csak a te...
» Pillanatok
Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már...
|
