|
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos sziklaszakadék peremén!
Nem én: a szigorú sors mondja ezt.
Mely hozzám ragaszt és el nem ereszt.
Születtél - s utamba vetett a por.
Most már a szél is karomba sodor.
Férfi csak így tehet, hogyha erős!
Igy tesz majd az utód. Igy tett az ős.
A kar mind bezárul: arra való!
Ha jő a férfi, az asszonyfaló!
Viszlek, ha jössz. Ha nem: megyek veled.
Rejtsd el a szívembe szégyenedet.
Tiéd a férfi. A szégyen enyém,
ha elejtlek a sziklaszakadék peremén...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Arany és kék szavakkal
Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában...
» Ajándék
Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta,...
» Szerelmes vers
Hogy tartsam lelkemet, hogy lelkedet
ne...
» Mindig csak Neked
Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig...
» Dicséret
Fénylő ajkadon bujdokoló nap
a mosolyod;...
» Kötődés
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben...
» Valómnál jobbnak
Valómnál jobbnak, nemesebbnek
játszom előtted...
» Hány évig tart...
Öregapám, mondd meg nekem:
Hány évig tart a...
» Csak egy...
Csak egy van, aki lelkemet megérti,
Aki...
|
