|
Nem leszel mindig egyedül,
eljön hogy újra betakarlak!
együtt leszünk nagy hó alatt;
jövök, még szeretni akarlak.
Hozzád présel az áldott súly,
elérlek, soha közelebben:
csontomig érő remegés
átjár mint ifjú közeledben.
Megvársz? Csontszámmal megcsókollak,
csontkezem kezedre tapadhat
csontkarom karodba karolhat
szeretlek, szeretni akarlak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes varázs
Mondják, sebek fennen sírnak:
Ám mi ketten
Rége...
» Férfi sorsa
A nő. Igaz. És én sem tagadom,
De ez a sors...
» Imádság
Imádkozom: Vegyétek őt körül
Rajongva, tiszta...
» Minden levél
Minden levél és minden alkonyat
neked babuskál,...
» Szebb öröm
Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
reme...
» Ketten ültek...
Ketten ültek a tavaszban,
Csupán ketten,...
|
