|
Nem leszel mindig egyedül,
eljön hogy újra betakarlak!
együtt leszünk nagy hó alatt;
jövök, még szeretni akarlak.
Hozzád présel az áldott súly,
elérlek, soha közelebben:
csontomig érő remegés
átjár mint ifjú közeledben.
Megvársz? Csontszámmal megcsókollak,
csontkezem kezedre tapadhat
csontkarom karodba karolhat
szeretlek, szeretni akarlak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ártatlanul
Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján...
» Tiszta szerelem
Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Egy büszke várkisasszony lovas képéhez
Sólymod vagyok, a kezeden ülök,
Egy pillantásod,...
» Szivedet Isten segitse
Szivedet Isten belátáshoz
Százszor segítse:
Egy...
» Ábránd nélkül
Garçon-koromban azt ígértem:
Elviszlek túl a...
» Nem múlik el a szerelem
Nem múlik el a szerelem
Csak fegyelmezett...
|
