|
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Örökre
Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» 33
És most pedig hazamegyünk, szerelmem,
a házba,...
» Tiszta szerelem
Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Magányosan
Anyám elment a túlvilágra,
a nővérem az...
» Csak azért se
Csak azért se', csak azért se',
Nem szeretlek,...
» Ábránd nélkül
Garçon-koromban azt ígértem:
Elviszlek túl a...
» Szebb öröm
Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
reme...
» Csak egy...
Csak egy van, aki lelkemet megérti,
Aki...
» Beteg szívemet hallgatod
Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős...
|
