|
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hajnali hársak
Arra ébredtem fel, hogy szeretlek.
Tudom, nincs...
» Ajándék
Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta,...
» Szived rokkáján
Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» Hogyan?
Mint rózsa, ki még bimbó, halvány.
Mint alvó...
» Pillanatok
Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» Veled Örökké...
Veled örökké! Ó mi szép,
Mily édes lesz az...
» Egyszerű dal
Hogy engem lássál nézd meg, kedves, a kertet,
A...
» Elmúlt a nyár...
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz...
És messze még a...
» Kötődés
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben...
|
