|
Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig csak Neked,
Ám e versnek nincsen vége,
Nem is lesz soha,
Tovaszáll a messziségbe
Mindenik sora.
Évek óta kottázgatom,
Éjjel-nappal dajkálgatom,
Féltő gonddal vigyázok rá,
Aztán hirtelen
Porrá válik, csillagporrá –
Nincs nyugtom nekem.
Ez a versem kedves teher:
Tündérmadár, dalt énekel,
De vállamról tovaröppen,
Fellegekre ül
S ott mesél a pára-ködben
Rendületlenül.
Ez a versem örök regény,
Sose érek végére én,
Ez a versem, mint az álom
Köröttem lebeg,
Mesét mond egy gyermekszájon
Mindig csak Neked.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ábránd nélkül
Garçon-koromban azt ígértem:
Elviszlek túl a...
» Minden levél
Minden levél és minden alkonyat
neked babuskál,...
» Szép szerelmem
Szép szerelmem, minden ábra,
forma, szín az ég...
» Hogyan?
Mint rózsa, ki még bimbó, halvány.
Mint alvó...
» Dicséret
Fénylő ajkadon bujdokoló nap
a mosolyod;...
» Bukdácsolva …
Bukdácsolva is
hálás vagyok,
hogy felé
lejt...
» Utolsó szerelem
Ó, ha eljön öregkorunk,
Szerelmünk mélyebb s...
» S ha ág dobol az üvegen…
S ha ág dobol az üvegen
és megremeg a...
» Zsóknak
Nem kell nékem senki fiának tetszése
Csak a te...
» Tiszta szerelem
Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Akkor sincsen vége
Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag...
» Férfi sorsa
A nő. Igaz. És én sem tagadom,
De ez a sors...
» Veled Örökké...
Veled örökké! Ó mi szép,
Mily édes lesz az...
|
