|
Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig csak Neked,
Ám e versnek nincsen vége,
Nem is lesz soha,
Tovaszáll a messziségbe
Mindenik sora.
Évek óta kottázgatom,
Éjjel-nappal dajkálgatom,
Féltő gonddal vigyázok rá,
Aztán hirtelen
Porrá válik, csillagporrá –
Nincs nyugtom nekem.
Ez a versem kedves teher:
Tündérmadár, dalt énekel,
De vállamról tovaröppen,
Fellegekre ül
S ott mesél a pára-ködben
Rendületlenül.
Ez a versem örök regény,
Sose érek végére én,
Ez a versem, mint az álom
Köröttem lebeg,
Mesét mond egy gyermekszájon
Mindig csak Neked.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szép szerelmem
Szép szerelmem, minden ábra,
forma, szín az ég...
» A fészekről
Te vagy a fészek,
Puha vagy, édes és meleg,
S...
» Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse...
Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse,
Kinek...
» És mégis megvártalak
Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az...
» Elmúlt a nyár...
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz...
És messze még a...
» Hogyan?
Mint rózsa, ki még bimbó, halvány.
Mint alvó...
» Kinek már álma sincs
Rólad, terólad. Míg erőm tart,
s a lopott...
» Ártatlanul
Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján...
» Szerelmes vers
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos...
» Mentség
Mondod, lány, hogy bizony már
Sokszor valék...
» 33
És most pedig hazamegyünk, szerelmem,
a házba,...
» Hajnali hársak
Arra ébredtem fel, hogy szeretlek.
Tudom, nincs...
» Beteg szívemet hallgatod
Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős...
|
