|
A szemedet, arcod mélységes, sötét szürke tavát
homlokod havasa alatt, homlokod havát
elfeledtető fényes nyári szemed szédületét
szeretem és éneklem e szédület szeretetét.
Mélységes érctó, érctükör, fémtükör, mesebeli,
szédülsz, ha belevillansz; ki tudja, mivel van mélye teli?
Szellemek érctava: drága ércek nemes szellemei
fémlenek villanásaiban; de mily ritka fém szelleme tudhat így fényleni?
Mély, fémfényű, szürke, szépszínű szemedben, édesem,
csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen,
csendesen, - hallani nem lehet, talán látni sem:
az látja csak, aki úgy szeret, mint én, édesem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás...
» Örökre
Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» Kötődés
Magamban hordom a szívedet,
a szívemben...
» Mentség
Mondod, lány, hogy bizony már
Sokszor valék...
» Szép szerelmem
Szép szerelmem, minden ábra,
forma, szín az ég...
» Valómnál jobbnak
Valómnál jobbnak, nemesebbnek
játszom előtted...
|
