Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel visszatérek
a színtelen szavakhoz
s a szerelemhez.
Az igazi szerelem színtelen,
hallgatag, mint a hétköznapok.
Csak az énekel, aki vár valakit.
Az egymásra kulcsolt kezek hallgatagok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ketten ültek... Ketten ültek a tavaszban,
Csupán ketten,...
» Dicséret Fénylő ajkadon bujdokoló nap
a mosolyod;...
» Arany és kék szavakkal Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában...
» Lány-szerelem Nagyon meggondolandó
kivel fekszel egy...
|