|
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel visszatérek
a színtelen szavakhoz
s a szerelemhez.
Az igazi szerelem színtelen,
hallgatag, mint a hétköznapok.
Csak az énekel, aki vár valakit.
Az egymásra kulcsolt kezek hallgatagok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Arany és kék szavakkal
Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában...
» A viaszbaba
Sovány, kicsiny volt nem magaska,
Füle helyén...
» Férfi sorsa
A nő. Igaz. És én sem tagadom,
De ez a sors...
» Jó érezni
Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és...
|
