|
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel visszatérek
a színtelen szavakhoz
s a szerelemhez.
Az igazi szerelem színtelen,
hallgatag, mint a hétköznapok.
Csak az énekel, aki vár valakit.
Az egymásra kulcsolt kezek hallgatagok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A sok ábrándból...
A sok ábrándból, képzelgésből
Csak te maradtál...
» Zsóknak
Nem kell nékem senki fiának tetszése
Csak a te...
» Dicséret
Fénylő ajkadon bujdokoló nap
a mosolyod;...
» Lány-szerelem
Nagyon meggondolandó
kivel fekszel egy...
|
