|
Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján bolyong
ne kérdezd tőlem
miért késtem el
képtelen vagyok a feleletre
tudom az éjszaka
rég tovatűnt
kireggeledett
ha eléd tárnám az igazat
nem értenéd hogy
hívtak
kértek
rimánkodtak
térdre vetették magukat
számtalanszor
maradj velünk
suttogták nekem a falevelek
és én
maradtam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pillanatok
Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» A magam törvénye szerint
Jaj hol is kezdjem, hogy el tudjam mondani...
» Mindig csak Neked
Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig...
» És mégis megvártalak
Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az...
» Szerelmes varázs
Mondják, sebek fennen sírnak:
Ám mi ketten
Rége...
» Ábránd nélkül
Garçon-koromban azt ígértem:
Elviszlek túl a...
» Nézz, Drágám, Kincseimre
Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú...
» Egy napig éltek...
Egy napig éltek szép virágaid.
A szem...
» Melletted
Rosszat nem mondhatsz rám, amit
meg ne...
|
