|
Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján bolyong
ne kérdezd tőlem
miért késtem el
képtelen vagyok a feleletre
tudom az éjszaka
rég tovatűnt
kireggeledett
ha eléd tárnám az igazat
nem értenéd hogy
hívtak
kértek
rimánkodtak
térdre vetették magukat
számtalanszor
maradj velünk
suttogták nekem a falevelek
és én
maradtam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Száz hűségű hűség
Alakos játék, százszor-zárt titok
Hős, futó...
» S ha ág dobol az üvegen…
S ha ág dobol az üvegen
és megremeg a...
» Veled Örökké...
Veled örökké! Ó mi szép,
Mily édes lesz az...
» Ábránd nélkül
Garçon-koromban azt ígértem:
Elviszlek túl a...
» Szivedet Isten segitse
Szivedet Isten belátáshoz
Százszor segítse:
Egy...
» Mindig csak Neked
Csak egy verset költögetek
Évek óta, mindig...
» Dicséret
Fénylő ajkadon bujdokoló nap
a mosolyod;...
» Gina emléke
Egyszer megölelni,
Egyszer megcsókolni,
Örökké...
» Szebb öröm
Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
reme...
|
