|
Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján bolyong
ne kérdezd tőlem
miért késtem el
képtelen vagyok a feleletre
tudom az éjszaka
rég tovatűnt
kireggeledett
ha eléd tárnám az igazat
nem értenéd hogy
hívtak
kértek
rimánkodtak
térdre vetették magukat
számtalanszor
maradj velünk
suttogták nekem a falevelek
és én
maradtam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes varázs
Mondják, sebek fennen sírnak:
Ám mi ketten
Rége...
» Akkor sincsen vége
Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag...
» Pillanatok
Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» Kinek már álma sincs
Rólad, terólad. Míg erőm tart,
s a lopott...
» Örökre
Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» Szivedet Isten segitse
Szivedet Isten belátáshoz
Százszor segítse:
Egy...
» Csak egy...
Csak egy van, aki lelkemet megérti,
Aki...
» Egyszerű dal
Hogy engem lássál nézd meg, kedves, a kertet,
A...
» Andor panasza
Kis lány, nagy lány,
Mit ér; ha hamis?
Fölebb...
|
