|
Egy két évben egyszer, egyszer
Összejövök még vele,
S bár életét összudúltam:
Nem vádol tekintete.
Egyszerün jár, tán szegényül,
És nem vádol engemet,
Pedig én vagyok az, kiért
Fényt, palotát megvetett.
Ha nem ismert volna engem,
Nem volna ő most e rom,
Elkerülte volna őt e
Megalázott fájdalom.
Büszkeséggel hordaná e
Földre szegzett szép fejet...
S még se vádol, még sem átkoz,
Sőt még inkább menteget.
Mintha neki az életben
Nem vétettem voln' soha:
Hervadt arczán a megtört szív
Kiengesztelt mosolya.
Még megfogja kezemet is,
Bocsánattal, melegen;
Tudja ő, ha volt is vétkem:
Forrása a szivben, mélyen,
Nem volt más, mint - szerelem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Táj, szeretőkkel
Tegnap még sínek mellett álltam
a páristjárt...
» Két asszony
A tenyered forró, Meám,
fölforr a könnyem, ha...
» Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág...
» Menj és ne érints...
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne...
» Remény
Szelíden mint a szép esttűnemény,
Lángarcodon...
» Ó, jössz-e már
Látod: a fecske útrakél,
hull a sápadt...
» A kis kadét
Szerelmes volt a kis kadét
Szerelmes volt...
» Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak...
Hol vagy, édes rózsám? Nem hallod-e, hivlak,
Fel...
» Virág
André Derainnek
Ott hová belibbenni...
» Bűvölő
Tavaszi éjszakán gondolj reám
és nyári éjszakán...
» Csak egy délután
Ülj ide mellém, fogd meg a kezem,
Hagyd, hogy...
» Titoktartás
Szived mélyébe rejtsd szerelmi
Gyönyöröd,...
» Léda ajkai között
Az ajkaid közt rejtőznék el,
De a szemeid reám...
» Tündéri éjben érkezel!
Várlak reggel.
Várlak délután.
Este
fehér...
|
